November 3-a után ismét beszédet mondott Hasszán Naszrallah, a síita radikális iszlamista Hezbollah vezetője – számolt be a Sky News. A beszéd során egyértelművé tette, hogy mikor indít a szervezete támadást Izrael ellen.
Az izraeli miniszterelnök az amerikai sajtóban megjelent véleménycikkben írta meg kedden Izrael előfeltételeit a Gázai övezetben zajló katonai beavatkozás lezárásához.
A kiújuló izraeli-palesztin konfliktus hullámai elérték Európát is, a földrészen állandóak a tüntetések, sokszor a Gázai övezet mellett. Hiába foglalt állást az összes európai kormány Izrael mellett, a közhangulat látszólag mást mutat. Ez azért is különleges, mert korábban a kontinensen élt a világ zsidóságának döntő többsége, ám az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltoztak az arányok. A folyamat egyértelműnek tűnik, míg a judaizmus eltűnőben van, addig az iszlám felemelkedik a régióban, és nincs jele annak, hogy a folyamatban egyhamar változás állna be.
Korlátozott szárazföldi műveleteket folytat az izraeli haderő a Gázai övezet ellen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton arra figyelmeztetett, hogy a Hamásszal való konfliktus „hosszú és nehéz” lesz, a cél pedig az „ellenség” „teljes legyőzése”. Péntek estétől kommunikációs blokád alatt állt az övezet, de vasárnap virradóra több térségben helyreállt a távközlési és az internetszolgáltatás.
2023. október 17-én robbanás rázta meg a Gázai övezet egyik kórházát. A bizonyítékok arra utaltak, hogy egy rakéta csapódott be az épületbe, ezzel számos ember halálát okozva. A találgatások rögtön el is indultak, a Hamász Izraelt vádolta, míg Jeruzsálem az Iszlám Dzsihád nevű csoportra mutogatott. Ők nem új szereplők a háborúban, sőt, már régebb óta meghatározó résztvevői az izraeli-palesztin konfliktusnak, mint a nagy figyelmet kapó Hamász.
Hétfőn váratlanul a Fehér Ház válságszobájába hívták Joe Biden amerikai elnököt, aki emiatt megszakított egy gazdasági témájú beszédet. A Newsweek utánajárt, hogy mennyire lehetnek igazak az ügy hátterét megmagyarázni próbáló, különféle pletykák.
Izrael kikiáltásának 75. évfordulóját ünneplik szerdán a zsidó államban.
Az Egyesült Államok és az egész Közel-Kelet aggódva figyeli Benjamin Netanjahu hatodik kormányának megalakulását, ugyanis abban fontos pozíciót, a nemzetbiztonsági miniszteri tisztséget kapta egy zsidó nacionalista és arabellenes politikus, Itamár Bengvir. Miközben 2020-ban sikerült tető alá hozni az arab–izraeli békefolyamat egyik legjelentősebb mérföldkövét, az Ábrahám-egyezményeket, a palesztinokat gyilkoló terroristákat éltető radikális ügyvéd kormányzati pozícióba kerülése a nehezen kiküzdött geopolitikai siker felborulásával fenyeget. Ez pedig egyre jobban aggasztja Izrael legfontosabb szövetségesét, az egyezmények megkötését Donald Trump elnöksége alatt segítő Egyesült Államokat is.
Novák Katalin köztársasági elnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán megtekintette az izraeli Vaskupola rakétaelhárító-rendszer működését.
Jair Lapid, Izrael első magyar származású miniszterelnöke lassan két hete vette át a stafétabotot Naftali Bennett-től. Bár kevés idő telt el azóta, nagyon fontos, már-már történelminek mondható események történtek már ez idő alatt is. Lapid letudta már az első külföldi útját, személyes kapcsolatot teremtett Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnökkel, ráadásul öt éve először a palesztin vezetővel is egyeztetett. Ha Lapid fenn tudja tartani ezt a dinamikát, nem kizárt, hogy történelmi szinten is nyomot hagy majd Izrael, sőt, akár a teljes Közel-Kelet politikájában a magyar származású miniszterelnök tevékenysége.
Benjamin Ganz izraeli védelmi miniszter Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével kedden este a saját otthonában tartott két és fél órás megbeszélést, melyen hivatalának közleménye szerint megvitatták a gazdasági és civil ügyekre vonatkozó bizalomépítő intézkedéseket, miként arról előző tárgyalásukon megállapodtak – jelentette a Jediót Ahronót című lap hírportálja, a ynet szerdán.
Egyedülálló kapcsolat jött létre Oroszország és Izrael között a két állam diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása óta eltelt 30 évben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Szocsiban fogadta Naftali Bennett izraeli kormányfőt.
Ha csak Izraelen múlna, már holnap béke lehetne a régióban - mondta el Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam magyarországi nagykövete a Portfolio-nak adott interjújában. A nagykövet szerint a jelenlegi helyzet a palesztinokkal kicsit arra az esetre hasonlít, amikor az egyik fél nyer, de a vesztes mindig kap egy második esélyt, amellyel azonban sosem él. Az izraeli-arab együttműködés tekintetében a nagykövet úgy véli, hogy az arab országok többé nem akarnak a palesztinok fogságában lenni, mivel az újonnan kialakított helyzet mindegyik fél számára előnyös. A nagykövet kitért arra is, hogy az iráni nukleáris kísérlet megakadályozása egyes országoknak diplomácia játék, Izrael számára viszont létkérdés. A magyar-izraeli kapcsolatokat illetően pedig elmondta, hogy több megállapodás kapcsán zajlanak az előkészületek, igaz a pandémiás helyzet és az izraeli kormányválság miatt vannak bizonyos akadályok, de a határ a csillagos ég.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem nő a diplomás fiatalok aránya.
17,2 milliárd forinttal lehetett felkerülni a listára.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
